{"version":"1.0","provider_name":"Csal\u00e1dfel\u00e1llit\u00e1s","provider_url":"https:\/\/csaladfelallitas.cafeblog.hu","author_name":"Petra.","author_url":"https:\/\/csaladfelallitas.cafeblog.hu\/author\/tpetra\/","title":"Az integr\u00e1l szeml\u00e9letr\u0151l","html":"

A modern l\u00e9lektan kiindul\u00e1si pontjak\u00e9nt 1900-ban Freud \u00c1lomfejt\u00e9s c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9nek megjelen\u00e9s\u00e9t tarthatjuk.Az analitikus paradigma<\/strong> vetette fel el\u0151sz\u00f6r, hogy az emberi viselked\u00e9s, a szorong\u00e1sok m\u00f6g\u00f6tt az egy\u00e9ni \u00e9let - leggyakrabban az els\u0151 6 \u00e9v t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sei \u00e1llnak. Ebben az id\u0151szakban a pszichoszexu\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9s sor\u00e1n az \u00e9letesem\u00e9nyek, a feldolgozatlan f\u00e1jdalmak a k\u00e9s\u0151bbi id\u0151szakok sz\u00e1m\u00e1ra rejtett programk\u00e9nt jelentkeznek. \u00cdgy hi\u00e1ba hat\u00e1rozunk el valamilyen v\u00e1ltoz\u00e1st a k\u00e9s\u0151bbi \u00e9let\u00e9vekben, ha a program nem \u00edr\u00f3dik \u00e1t, nem lesz az elhat\u00e1roz\u00e1snak tart\u00f3s k\u00f6vetkezm\u00e9nye.<\/p>\r\n

\u00a0\"viselkedes_terapia3\"<\/a>A freud-i vil\u00e1g teh\u00e1t a tri\u00e1d t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seit (apa-anya- gyerek \u00a0 vagy \u00a0\u00e9n- a m\u00e1sik- a probl\u00e9ma) <\/strong>v\u00e1zolta fel, a pszichoanal\u00edzis m\u00f3dszertan\u00e1val ezen probl\u00e9m\u00e1k megold\u00e1s\u00e1ra kereste a v\u00e1laszt. A paradigma \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9g\u00e9t t\u00f6bb ponton is t\u00e1mad\u00e1s \u00e9rte: a hossz\u00fa ideig- olykor \u00e9vekig- tart\u00f3 ter\u00e1pi\u00e1s folyamat, a libid\u00f3 er\u0151teljes szexu\u00e1lis \u00e9rtelmez\u00e9se, az ir\u00e1nyzat t\u00falzott teoretikuss\u00e1ga valamint a nyelv megjelen\u00e9se el\u0151tti id\u0151szak traum\u00e1inak feldolgoz\u00e1si neh\u00e9zs\u00e9ge miatt keresett az emberis\u00e9g \u00faj megold\u00e1sokat<\/p>\r\n

Freud k\u00f6vet\u0151i a t\u00e1rgykapcsolat elm\u00e9leti iskola elm\u00e9letalkot\u00f3i az anya-gyermek kapcsolat <\/strong>felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9s\u00e9vel nyitottak \u00faj fejezetet a l\u00e9lektan t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben. Vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1saikkal a kett\u0151s, az \u00e9n \u00e9s a m\u00e1sik<\/strong> kapcsolat\u00e1nak alapmot\u00edvumait siker\u00fclt felt\u00e9rk\u00e9pezni, m\u00f3dszer\u00fckkel ter\u00e1pi\u00e1s beavatkoz\u00e1sokat tenni.<\/p>\r\n

A l\u00e9lektan 2. ir\u00e1nyzata a hossz\u00fa, m\u00e9lys\u00e9geket, okokat keres\u0151 anal\u00edzis ellencsap\u00e1sak\u00e9nt a viselked\u00e9s ter\u00e1pi\u00e1s paradigma<\/strong> megjelen\u00e9se lett. C\u00e9ljuk a l\u00e1that\u00f3 viselked\u00e9s gyors, hat\u00e9kony befoly\u00e1sol\u00e1sa tanul\u00e1s elm\u00e9leti megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sek alkalmaz\u00e1s\u00e1val. A m\u00f3dszer ma is vir\u00e1gkor\u00e1t \u00e9li, sz\u00e1mos ter\u00fcleten - nevel\u00e9s, viselked\u00e9szavarok, \u00fczleti \u00e9let- a leggyakrabban alkalmazott m\u00f3dszer.<\/p>\r\n

A l\u00e9lektan azonban ism\u00e9t paradigm\u00e1t v\u00e1ltott. El\u0151t\u00e9rbe ker\u00fclt ugyanis az a felismer\u00e9s, hogy az ember \u00f6nmegval\u00f3s\u00edt\u00f3, \u00e9let\u00e9vel, c\u00e9ljaival az \u00f6nmaga kiteljesed\u00e9s\u00e9t, \u00f6nmegval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1t v\u00e1gy\u00f3, az\u00e9rt cselekv\u0151 l\u00e9ny. Ahumanisztikus paradigma<\/strong> a l\u00e9lektan 3. ir\u00e1nyzata.<\/p>\r\n

\"maslow_piramis3\"<\/a><\/p>\r\n

A humanisztikus paradigma tov\u00e1bbfejl\u0151d\u00e9sek\u00e9nt alakult ki a 4 ir\u00e1ny, a transzperszon\u00e1lis pszichol\u00f3gia<\/strong> az 1960-as \u00e9vek kezdet\u00e9t\u0151l. Az LSD k\u00eds\u00e9rletek, k\u00e9s\u0151bb a transzl\u00e9gz\u00e9s seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a l\u00e9lek olyan ter\u00fcleteit t\u00e1rt\u00e1k fel ahol a cs\u00facs\u00e9lm\u00e9nyek, a polarit\u00e1sok megsz\u0171n\u00e9se, az egys\u00e9g\u00e9lm\u00e9ny \u00e1t\u00e9l\u00e9se r\u00e9v\u00e9n \u00fagy t\u0171nt minden addigi ir\u00e1nyzat megk\u00e9rd\u0151jelezhet\u0151. A transzutaz\u00e1sokon megtapasztalt er\u0151k akkor\u00e1nak t\u0171ntek, amelyekkel \u00fagy v\u00e9lt\u00e9k, az emberek, az emberis\u00e9g minden probl\u00e9m\u00e1ja megoldhat\u00f3. Mindenk\u00e9pp maradand\u00f3t alkotott az ir\u00e1nyzat abban, hogy a sz\u00fclet\u00e9s mint\u00e1zat\u00e1nak eg\u00e9sz \u00e9let\u00fatra gyakorolt hat\u00e1s\u00e1t felismerte, ter\u00e1pi\u00e1s alternat\u00edv\u00e1kat teremtett. Az ember lelk\u00e9nek kor\u00e1bban megismert lenyomatainak gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e1ban azonban az ir\u00e1nyzat nem hozta meg a rem\u00e9lt eredm\u00e9nyeket.<\/p>\r\n

L\u00e1thatjuk teh\u00e1t, hogy 1900 \u00f3ta a l\u00e9lektan j\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny paradigmav\u00e1lt\u00e1son esett \u00e1t, olykor egym\u00e1snak gy\u00f6keresen ellentmond\u00f3 \u00e1ll\u00edt\u00e1sokat t\u00e9ve az emberi l\u00e9lekr\u0151l.<\/p>\r\n

De hogyan lehets\u00e9ges ez?- tette fel a k\u00e9rd\u00e9st Ken Wilber. \u00a0Tudom\u00e1nyos v\u00e1lasza, amit ma a l\u00e9lektan mindens\u00e9g elm\u00e9let\u00e9nek is nevezhet\u00fcnk, az<\/p>\r\n

integr\u00e1l pszichol\u00f3gia<\/strong>, helyre tette a l\u00e1tsz\u00f3lagos ellentmond\u00e1sokat. Elm\u00e9lete k\u00e9t f\u0151 mot\u00edvum k\u00f6r\u00e9 \u00e9p\u00fcl: a n\u00e9gy quadr\u00e1ns modell \u00e9s a l\u00e9tra modell k\u00f6r\u00e9.<\/p>\r\n

1.: A n\u00e9gy quadr\u00e1ns modell<\/strong>\u00a0 \u00a0 \u00a0\u00a0\"4quadrans2\"<\/a><\/p>\r\n

A l\u00e9lektani paradigm\u00e1k, az embert vizsg\u00e1l\u00f3 tudom\u00e1nyok az\u00e9rt nem tudnak sz\u00f3t \u00e9rteni egym\u00e1ssal, mert m\u00e1s-m\u00e1s n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l, m\u00e1s-m\u00e1s vil\u00e1got<\/strong> \u00e9rz\u00e9kelnek. Minden vil\u00e1g l\u00e9tjogosult, a tudom\u00e1nyos t\u00e9nyek, a tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nyek ezt bizony\u00edtj\u00e1k is. Ahelyett azonban, hogy a saj\u00e1t bizony\u00edt\u00e9kainkkal a kez\u00fcnkben len\u00e9zve, el\u00edt\u00e9lve nyilatkozn\u00e1nk a t\u00f6bbiek \"igazs\u00e1gair\u00f3l\", n\u00e9mi gunyoros legyint\u00e9ssel, ahelyett lehet\u0151s\u00e9g\u00fcnk van azt mondani: ez az \u00e9n n\u00e9z\u0151pontom igazs\u00e1ga, \u00e9s nyitott vagyok elfogadni, hogy vannak m\u00e1s n\u00e9z\u0151pontok is. Modellj\u00e9ben n\u00e9gy mark\u00e1nsan elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u0151 n\u00e9z\u0151pontot k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetett meg.<\/p>\r\n

A quadr\u00e1nsok k\u00e9t polarit\u00e1s p\u00e1r ment\u00e9n k\u00e9pezhet\u0151ek:<\/p>\r\n

1) Van a k\u00fcls\u0151, a k\u00edv\u00fclr\u0151l megfigyelhet\u0151 jegyek vil\u00e1ga, \u00e9s van a bels\u0151, szubjekt\u00edve meg\u00e9lhet\u0151 \u00e9lm\u00e9nyek vil\u00e1ga.<\/p>\r\n

2) A m\u00e1sik polarit\u00e1s p\u00e1r pedig, hogy egy\u00e9ni vagy kollekt\u00edv min\u0151s\u00e9gr\u0151l van-e sz\u00f3.<\/p>\r\n

Ez alapj\u00e1n a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9szlel\u00e9si\/ paradigma alkot\u00e1si vil\u00e1gok t\u00e1rulnak el\u00e9nk:<\/p>\r\n

I.: A bal-fels\u0151 quadr\u00e1ns: az egy\u00e9ni, szubjekt\u00edv \u00e9lm\u00e9nyek vil\u00e1ga<\/strong><\/p>\r\n

Ehhez a ter\u00fclethez tartoznak mindazon igazs\u00e1gok, amiket valaki \u00e1t\u00e9l. \u00c9n biztosan meg tudom mondani, hogy f\u00e9lek-e vagy \u00f6r\u00fcl\u00f6k. B\u00e1r a k\u00fcls\u0151 szempontb\u00f3l n\u00e9z\u0151 is sejthet ebb\u0151l valamit, de biztosat csak akkor tud, ha megk\u00e9rdez engem. Engem pedig akkor \u00e9rt j\u00f3l, ha j\u00f3l \u00e9rtelmezi,<\/strong> amit mondok, ha a bennem l\u00e9v\u0151 \u00e9lm\u00e9nyhez van kulcsa. Ennek a ter\u00fcletnek a vizsg\u00e1lata pl. a humanisztikusok, vagy a hermeneutika tudom\u00e1ny\u00e1nak a feladata. Az objekt\u00edv szempontok ezt a ter\u00fcletet rendszerint degrad\u00e1lj\u00e1k, tudom\u00e1nytalannak tartj\u00e1k. (b\u00e1r ez - f\u0151k\u00e9nt egy kellemes meg\u00e9l\u00e9s sor\u00e1n- valljuk be, vajmi kev\u00e9ss\u00e9 izgat minket.)<\/p>\r\n

II.: A jobb fels\u0151 quadr\u00e1ns: az egy\u00e9ni, objekt\u00edven megfigyelhet\u0151 dolgok vil\u00e1ga<\/strong><\/p>\r\n

K\u00edv\u00fclr\u0151l megfigyelhet\u0151 viselked\u00e9s, a molekul\u00e1k, agyi inger\u00fclet\u00e1tviv\u0151 anyagok objekt\u00edv vil\u00e1ga. Egy sz\u00e1mmal \u00e9s egy m\u00e9rt\u00e9kegys\u00e9ggel le\u00edrhat\u00f3 igazs\u00e1gok. A hagyom\u00e1nyos gondolkod\u00e1s az egy\u00e9nr\u0151l ezeknek a szempontoknak a seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel tesz meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sokat. Amelyek term\u00e9szetesen igazak a maguk \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9gi k\u00f6r\u00e9n bel\u00fcl. Igaz, hogy egy vesztes\u00e9g eset\u00e9n a neuronok bizonyos ter\u00fcleteken kevesebb szerotonint tartalmaznak. Ez azonban nem vigasz a f\u00e1jdalomra, amit \u00e9rzek.\u00a0<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

III.: Bal als\u00f3 quadr\u00e1ns: a kollekt\u00edv, bels\u0151 \u00e9lm\u00e9nyek vil\u00e1ga<\/strong><\/p>\r\n

A kult\u00fara, az emberek k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge \u00e1ltal l\u00e9trej\u00f6tt jelens\u00e9geknek is van egy bels\u0151, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e1ltal meg\u00e9lt \u00e9lm\u00e9nye. A t\u00e1nc, a nyelv, az egyes n\u00e9pek m\u00edtosza mind-mind megvizsg\u00e1lhat\u00f3ak ebb\u0151l a szubjekt\u00edv szempontb\u00f3l. A barlangrajzok elemz\u0151i \u00fagy v\u00e9lt\u00e9k, a rajzok el\u0151seg\u00edtett\u00e9k a vad\u00e1szat el\u0151tt a harci kedv fokoz\u00e1s\u00e1t, valamint az istenek j\u00f3indulat\u00e1t.<\/p>\r\n

IV.: Jobb als\u00f3 quadr\u00e1ns: a kollekt\u00edv, objekt\u00edven megfigyelhet\u0151 dolgok vil\u00e1ga<\/strong><\/p>\r\n

\"barlangrajz6\"<\/a>Ez a szempont az im\u00e9nti rajzok kapcs\u00e1n a azok m\u00e9ret\u00e9t, a fest\u00e9shez haszn\u00e1lt anyagok milyens\u00e9g\u00e9t, a st\u00edlusjegyek elterjedts\u00e9g\u00e9t vizsg\u00e1lja.\u00a0<\/p>\r\n

Wilber elm\u00e9lete szerint mind a n\u00e9gy szempont igazs\u00e1gokat tartalmaz, egy dologr\u00f3l akkor kaphatjuk a legteljesebb k\u00e9pet, ha mindezen n\u00e9z\u0151pontokb\u00f3l megvizsg\u00e1ljuk. Egy \u00e1ll\u00edt\u00e1s akkor igaz, ha mind a n\u00e9gy quadr\u00e1ns szempontj\u00e1b\u00f3l igazolhat\u00f3, \u00e9rtelmezhet\u0151. A probl\u00e9m\u00e1t az jelenti, ha az egyik szempont f\u00f6l\u00fcl akarja \u00edrni, esetleg likvid\u00e1lni akarja valamely m\u00e1sik n\u00e9zet szempontjait.<\/p>\r\n

Az integr\u00e1l szeml\u00e9let teh\u00e1t egyfel\u0151l azt jelenti, hogy k\u00e9pesek vagyunk a n\u00e9gy k\u00fcl\u00f6n kvadr\u00e1ns inform\u00e1ci\u00f3ib\u00f3l integr\u00e1lni a val\u00f3s\u00e1got, tisztelve, elfogadva annak t\u00f6bbdimenzi\u00f3ss\u00e1g\u00e1t. \u00a0\u00a0<\/strong><\/p>\r\n

\"integr\u00e1l<\/strong><\/p>\r\n

2.: A l\u00e9tra modell<\/strong><\/p>\r\n

A Ken Wilber rendszer\u00e9ben a m\u00e1sik fontos mozzanat, hogy \u00e9pp \u00fagy, ahogyan azt a kor\u00e1bbi analitikus vizsg\u00e1latok, majd k\u00e9s\u0151bb Stern csecsem\u0151 megfigyel\u00e9sei is igazolt\u00e1k, a tudat folyamatos fejl\u0151d\u00e9sen megy \u00e1t az egy\u00e9ni \u00e9let sor\u00e1n<\/strong>, mintegy megism\u00e9telve az emberis\u00e9g tudatfejl\u0151d\u00e9si \u00e1llom\u00e1sait. Ez azt jelenti, hogy att\u00f3l f\u00fcgg\u0151en, hogy a l\u00e9tra mely fejl\u0151d\u00e9si fok\u00e1n (\u00e9s r\u00e1ad\u00e1sul melyik quadr\u00e1ns\u00e1ban) \u00e1ll az egy\u00e9n, annak megfelel\u0151 a vil\u00e1gk\u00e9pe is. A transz \u00e9lm\u00e9nyek kialakul\u00e1s\u00e1hoz a l\u00e9pcs\u0151fok als\u00f3bb \u00e1llom\u00e1sain sikeresen t\u00fal kell jutni. Ellenkez\u0151 esetben a transz \u00e9lm\u00e9nyek torzult szem\u00e9lyis\u00e9get \u00e9s \u00e9szlel\u00e9si k\u00f6rt eredm\u00e9nyeznek. Az egy\u00e9n fejl\u0151d\u00e9se sor\u00e1n el\u0151bb azonosul az adott l\u00e9pcs\u0151foknak megfelel\u0151
vil\u00e1gl\u00e1t\u00e1ssal, majd meghaladja azt, \u00e9s harmadik l\u00e9p\u00e9sk\u00e9nt tov\u00e1bbl\u00e9p \u00e9s azonosul a k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9pcs\u0151fok \u00e9lm\u00e9nyeivel. A kor\u00e1bban meghaladott l\u00e9pcs\u0151fokok a szem\u00e9lyis\u00e9g alap \u00e9p\u00edt\u0151k\u00f6vei lesznek. En\u00e9lk\u00fcl a folyamatsor n\u00e9lk\u00fcl a magasabb tudat\u00e1llapotok nem \u00e9rhet\u0151ek el.<\/strong> Fontos teh\u00e1t, hogy mind saj\u00e1tmagunk, mind a klienseink eset\u00e9ben tiszteletbe tartsuk azt, hogy ki melyik l\u00e9pcs\u0151fokon \u00e1ll, \u00e9s fontos, hogy el\u0151seg\u00edts\u00fck, hogymindenki a maga sz\u00e1m\u00e1ra leghasznosabb beavatkoz\u00e1sokat kaphassa. A korai \u00e9vek problematik\u00e1ja gyakorlott pszichoter\u00e1pi\u00e1s seg\u00edts\u00e9g mellett rendezhet\u0151. Eg\u00e9szs\u00e9ges, de \u00e9lethelyzeti neh\u00e9zs\u00e9gekkel k\u00fczd\u0151 kliensek sz\u00e1m\u00e1ra a transzt\u00e9r tov\u00e1bbl\u00e9p\u00e9si lehet\u0151s\u00e9get ny\u00fajthat.<\/p>\r\n

\"ezopszicho11347621111148483723\"<\/a><\/p>\r\n

Az integr\u00e1l szeml\u00e9let m\u00e1sodsorban azt jelenti, hogy tudom\u00e1ssal b\u00edrunk a l\u00e9lek evol\u00faci\u00f3j\u00e1r\u00f3l.<\/strong><\/p>\r\n

A k\u00e9pz\u00e9s sor\u00e1n - tananyagk\u00e9nt \u00e9s a saj\u00e1t \u00e9lm\u00e9nyek r\u00e9szek\u00e9nt is - megismerj\u00fck a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szintek \u00e9lm\u00e9nyvil\u00e1g\u00e1t, megismerj\u00fck ezek megjelen\u00e9si
mint\u00e1zatait a csal\u00e1d\u00e1ll\u00edt\u00e1s folyamat\u00e1ban, \u00e9s el\u0151seg\u00edtj\u00fck, hogy a klienseink az adott szintj\u00fcknek legink\u00e1bb megfelel\u0151 t\u00e1mogat\u00e1st kaphass\u00e1k.<\/strong><\/p>\r\n

 <\/p>","type":"rich"}