1.0Családfelállitáshttps://csaladfelallitas.cafeblog.huPetra.https://csaladfelallitas.cafeblog.hu/author/tpetra/<p>A modern lélektan kiindulási pontjaként 1900-ban Freud Álomfejtés című művének megjelenését tarthatjuk.<strong>Az analitikus paradigma</strong> vetette fel először, hogy az emberi viselkedés, a szorongások mögött az egyéni élet - leggyakrabban az első 6 év történései állnak. Ebben az időszakban a pszichoszexuális fejlődés során az életesemények, a feldolgozatlan fájdalmak a későbbi időszakok számára rejtett programként jelentkeznek. Így hiába határozunk el valamilyen változást a későbbi életévekben, ha a program nem íródik át, nem lesz az elhatározásnak tartós következménye.</p> <p> <a href="https://csaladfelallitas.cafeblog.hu/files/2016/01/viselkedes_terapia3.jpg"><img class=" wp-image-168 alignleft" src="https://csaladfelallitas.cafeblog.hu/files/2016/01/viselkedes_terapia3-300x225.jpg" alt="viselkedes_terapia3" width="263" height="198" /></a>A freud-i világ tehát a triád történéseit (<strong>apa-anya- gyerek   vagy  én- a másik- a probléma) </strong>vázolta fel, a pszichoanalízis módszertanával ezen problémák megoldására kereste a választ. A paradigma érvényességét több ponton is támadás érte: a hosszú ideig- olykor évekig- tartó terápiás folyamat, a libidó erőteljes szexuális értelmezése, az irányzat túlzott teoretikussága valamint a nyelv megjelenése előtti időszak traumáinak feldolgozási nehézsége miatt keresett az emberiség új megoldásokat</p> <p>Freud követői a tárgykapcsolat elméleti iskola elméletalkotói az <strong>anya-gyermek kapcsolat </strong>feltérképezésével nyitottak új fejezetet a lélektan történetében. Vizsgálódásaikkal a kettős, <strong>az én és a másik</strong> kapcsolatának alapmotívumait sikerült feltérképezni, módszerükkel terápiás beavatkozásokat tenni.</p> <p>A lélektan 2. irányzata a hosszú, mélységeket, okokat kereső analízis ellencsapásaként <strong>a viselkedés terápiás paradigma</strong> megjelenése lett. Céljuk a látható viselkedés gyors, hatékony befolyásolása tanulás elméleti megközelítések alkalmazásával. A módszer ma is virágkorát éli, számos területen - nevelés, viselkedészavarok, üzleti élet- a leggyakrabban alkalmazott módszer.</p> <p>A lélektan azonban ismét paradigmát váltott. Előtérbe került ugyanis az a felismerés, hogy az ember önmegvalósító, életével, céljaival az önmaga kiteljesedését, önmegvalósítását vágyó, azért cselekvő lény. A<strong>humanisztikus paradigma</strong> a lélektan 3. irányzata.</p> <p><a href="https://csaladfelallitas.cafeblog.hu/files/2016/01/maslow_piramis3.gif"><img class=" wp-image-169 aligncenter" src="https://csaladfelallitas.cafeblog.hu/files/2016/01/maslow_piramis3-300x236.gif" alt="maslow_piramis3" width="356" height="280" /></a></p> <p>A humanisztikus paradigma továbbfejlődéseként alakult ki a 4 irány, <strong>a transzperszonális pszichológia</strong> az 1960-as évek kezdetétől. Az LSD kísérletek, később a transzlégzés segítségével a lélek olyan területeit tárták fel ahol a csúcsélmények, a polaritások megszűnése, az egységélmény átélése révén úgy tűnt minden addigi irányzat megkérdőjelezhető. A transzutazásokon megtapasztalt erők akkorának tűntek, amelyekkel úgy vélték, az emberek, az emberiség minden problémája megoldható. Mindenképp maradandót alkotott az irányzat abban, hogy a születés mintázatának egész életútra gyakorolt hatását felismerte, terápiás alternatívákat teremtett. Az ember lelkének korábban megismert lenyomatainak gyógyításában azonban az irányzat nem hozta meg a remélt eredményeket.</p> <p>Láthatjuk tehát, hogy 1900 óta a lélektan jó néhány paradigmaváltáson esett át, olykor egymásnak gyökeresen ellentmondó állításokat téve az emberi lélekről.</p> <p>De hogyan lehetséges ez?- tette fel a kérdést Ken Wilber.  Tudományos válasza, amit ma a lélektan mindenség elméletének is nevezhetünk, az</p> <p><strong>integrál pszichológia</strong>, helyre tette a látszólagos ellentmondásokat. Elmélete két fő motívum köré épül: a négy quadráns modell és a létra modell köré.</p> <p><strong>1.: A négy quadráns modell</strong>      <a href="https://csaladfelallitas.cafeblog.hu/files/2016/01/4quadrans2.jpg"><img class=" wp-image-163 alignright" src="https://csaladfelallitas.cafeblog.hu/files/2016/01/4quadrans2-208x300.jpg" alt="4quadrans2" width="251" height="362" /></a></p> <p>A lélektani paradigmák, az embert vizsgáló tudományok azért nem tudnak szót érteni egymással, mert <strong>más-más nézőpontból, más-más világot</strong> érzékelnek. Minden világ létjogosult, a tudományos tények, a tudományos eredmények ezt bizonyítják is. Ahelyett azonban, hogy a saját bizonyítékainkkal a kezünkben lenézve, elítélve nyilatkoznánk a többiek "igazságairól", némi gunyoros legyintéssel, ahelyett lehetőségünk van azt mondani: ez az én nézőpontom igazsága, és nyitott vagyok elfogadni, hogy vannak más nézőpontok is. Modelljében négy markánsan elkülönülő nézőpontot különböztetett meg.</p> <p>A quadránsok két polaritás pár mentén képezhetőek:</p> <p>1) Van a külső, a kívülről megfigyelhető jegyek világa, és van a belső, szubjektíve megélhető élmények világa.</p> <p>2) A másik polaritás pár pedig, hogy egyéni vagy kollektív minőségről van-e szó.</p> <p>Ez alapján a következő észlelési/ paradigma alkotási világok tárulnak elénk:</p> <p><strong>I.: A bal-felső quadráns: az egyéni, szubjektív élmények világa</strong></p> <p>Ehhez a területhez tartoznak mindazon igazságok, amiket valaki átél. Én biztosan meg tudom mondani, hogy félek-e vagy örülök. Bár a külső szempontból néző is sejthet ebből valamit, de biztosat csak akkor tud, ha megkérdez engem. Engem pedig akkor ért jól, ha <strong>jól értelmezi,</strong> amit mondok, ha a bennem lévő élményhez van kulcsa. Ennek a területnek a vizsgálata pl. a humanisztikusok, vagy a hermeneutika tudományának a feladata. Az objektív szempontok ezt a területet rendszerint degradálják, tudománytalannak tartják. (bár ez - főként egy kellemes megélés során- valljuk be, vajmi kevéssé izgat minket.)</p> <p><strong>II.: A jobb felső quadráns: az egyéni, objektíven megfigyelhető dolgok világa</strong></p> <p>Kívülről megfigyelhető viselkedés, a molekulák, agyi ingerületátvivő anyagok objektív világa. Egy számmal és egy mértékegységgel leírható igazságok. A hagyományos gondolkodás az egyénről ezeknek a szempontoknak a segítségével tesz megállapításokat. Amelyek természetesen igazak a maguk érvényességi körén belül. Igaz, hogy egy veszteség esetén a neuronok bizonyos területeken kevesebb szerotonint tartalmaznak. Ez azonban nem vigasz a fájdalomra, amit érzek. </p> <p> </p> <p><strong>III.: Bal alsó quadráns: a kollektív, belső élmények világa</strong></p> <p>A kultúra, az emberek közössége által létrejött jelenségeknek is van egy belső, a közösség által megélt élménye. A tánc, a nyelv, az egyes népek mítosza mind-mind megvizsgálhatóak ebből a szubjektív szempontból. A barlangrajzok elemzői úgy vélték, a rajzok elősegítették a vadászat előtt a harci kedv fokozását, valamint az istenek jóindulatát.</p> <p><strong>IV.: Jobb alsó quadráns: a kollektív, objektíven megfigyelhető dolgok világa</strong></p> <p><a href="https://csaladfelallitas.cafeblog.hu/files/2016/01/barlangrajz6.png"><img class="wp-image-192 alignleft" src="https://csaladfelallitas.cafeblog.hu/files/2016/01/barlangrajz6.png" alt="barlangrajz6" width="285" height="148" /></a>Ez a szempont az iménti rajzok kapcsán a azok méretét, a festéshez használt anyagok milyenségét, a stílusjegyek elterjedtségét vizsgálja. </p> <p>Wilber elmélete szerint mind a négy szempont igazságokat tartalmaz, egy dologról akkor kaphatjuk a legteljesebb képet, ha mindezen nézőpontokból megvizsgáljuk. Egy állítás akkor igaz, ha mind a négy quadráns szempontjából igazolható, értelmezhető. A problémát az jelenti, ha az egyik szempont fölül akarja írni, esetleg likvidálni akarja valamely másik nézet szempontjait.</p> <p><strong>Az integrál szemlélet tehát egyfelől azt jelenti, hogy képesek vagyunk a négy külön kvadráns információiból integrálni a valóságot, tisztelve, elfogadva annak többdimenziósságát.   </strong></p> <p><strong><img class="aligncenter" title="integrál szemlélet" src="https://csaladfelallitas.cafeblog.hu/files/2016/01/integral_szemlelet7.jpg" alt="integrál szemlélet" width="452" height="361" /></strong></p> <p><strong>2.: A létra modell</strong></p> <p>A Ken Wilber rendszerében a másik fontos mozzanat, hogy épp úgy, ahogyan azt a korábbi analitikus vizsgálatok, majd később Stern csecsemő megfigyelései is igazolták, <strong>a tudat folyamatos fejlődésen megy át az egyéni élet során</strong>, mintegy megismételve az emberiség tudatfejlődési állomásait. Ez azt jelenti, hogy attól függően, hogy a létra mely fejlődési fokán (és ráadásul melyik quadránsában) áll az egyén, annak megfelelő a világképe is. A transz élmények kialakulásához a lépcsőfok alsóbb állomásain sikeresen túl kell jutni. Ellenkező esetben a transz élmények torzult személyiséget és észlelési kört eredményeznek. Az egyén fejlődése során előbb azonosul az adott lépcsőfoknak megfelelő <br />világlátással, majd meghaladja azt, és harmadik lépésként továbblép és azonosul a következő lépcsőfok élményeivel. A korábban meghaladott lépcsőfokok a személyiség alap építőkövei lesznek. <strong>Enélkül a folyamatsor nélkül a magasabb tudatállapotok nem érhetőek el.</strong> Fontos tehát, hogy mind sajátmagunk, mind a klienseink esetében tiszteletbe tartsuk azt, hogy ki melyik lépcsőfokon áll, és fontos, hogy elősegítsük, hogymindenki a maga számára leghasznosabb beavatkozásokat kaphassa. A korai évek problematikája gyakorlott pszichoterápiás segítség mellett rendezhető. Egészséges, de élethelyzeti nehézségekkel küzdő kliensek számára a transztér továbblépési lehetőséget nyújthat.</p> <p><a href="https://csaladfelallitas.cafeblog.hu/files/2016/01/ezopszicho11347621111148483723.jpg"><img class=" wp-image-152 aligncenter" src="https://csaladfelallitas.cafeblog.hu/files/2016/01/ezopszicho11347621111148483723.jpg" alt="ezopszicho11347621111148483723" width="346" height="196" /></a></p> <p><strong>Az integrál szemlélet másodsorban azt jelenti, hogy tudomással bírunk a lélek evolúciójáról.</strong></p> <p><strong>A képzés során - tananyagként és a saját élmények részeként is - megismerjük a különböző szintek élményvilágát, megismerjük ezek megjelenési <br />mintázatait a családállítás folyamatában, és elősegítjük, hogy a klienseink az adott szintjüknek leginkább megfelelő támogatást kaphassák.</strong></p> <p> </p>rich