A modern lélektan kiindulási pontjaként 1900-ban Freud Álomfejtés című művének megjelenését tarthatjuk.Az analitikus paradigma vetette fel először, hogy az emberi viselkedés, a szorongások mögött az egyéni élet – leggyakrabban az első 6 év történései állnak. Ebben az időszakban a pszichoszexuális fejlődés során az életesemények, a feldolgozatlan fájdalmak a későbbi időszakok számára rejtett programként jelentkeznek. Így hiába határozunk el valamilyen változást a későbbi életévekben, ha a program nem íródik át, nem lesz az elhatározásnak tartós következménye.
A freud-i világ tehát a triád történéseit (apa-anya- gyerek vagy én- a másik- a probléma) vázolta fel, a pszichoanalízis módszertanával ezen problémák megoldására kereste a választ. A paradigma érvényességét több ponton is támadás érte: a hosszú ideig- olykor évekig- tartó terápiás folyamat, a libidó erőteljes szexuális értelmezése, az irányzat túlzott teoretikussága valamint a nyelv megjelenése előtti időszak traumáinak feldolgozási nehézsége miatt keresett az emberiség új megoldásokat
Freud követői a tárgykapcsolat elméleti iskola elméletalkotói az anya-gyermek kapcsolat feltérképezésével nyitottak új fejezetet a lélektan történetében. Vizsgálódásaikkal a kettős, az én és a másik kapcsolatának alapmotívumait sikerült feltérképezni, módszerükkel terápiás beavatkozásokat tenni.
A lélektan 2. irányzata a hosszú, mélységeket, okokat kereső analízis ellencsapásaként a viselkedés terápiás paradigma megjelenése lett. Céljuk a látható viselkedés gyors, hatékony befolyásolása tanulás elméleti megközelítések alkalmazásával. A módszer ma is virágkorát éli, számos területen – nevelés, viselkedészavarok, üzleti élet- a leggyakrabban alkalmazott módszer.
A lélektan azonban ismét paradigmát váltott. Előtérbe került ugyanis az a felismerés, hogy az ember önmegvalósító, életével, céljaival az önmaga kiteljesedését, önmegvalósítását vágyó, azért cselekvő lény. Ahumanisztikus paradigma a lélektan 3. irányzata.
A humanisztikus paradigma továbbfejlődéseként alakult ki a 4 irány, a transzperszonális pszichológia az 1960-as évek kezdetétől. Az LSD kísérletek, később a transzlégzés segítségével a lélek olyan területeit tárták fel ahol a csúcsélmények, a polaritások megszűnése, az egységélmény átélése révén úgy tűnt minden addigi irányzat megkérdőjelezhető. A transzutazásokon megtapasztalt erők akkorának tűntek, amelyekkel úgy vélték, az emberek, az emberiség minden problémája megoldható. Mindenképp maradandót alkotott az irányzat abban, hogy a születés mintázatának egész életútra gyakorolt hatását felismerte, terápiás alternatívákat teremtett. Az ember lelkének korábban megismert lenyomatainak gyógyításában azonban az irányzat nem hozta meg a remélt eredményeket.
Láthatjuk tehát, hogy 1900 óta a lélektan jó néhány paradigmaváltáson esett át, olykor egymásnak gyökeresen ellentmondó állításokat téve az emberi lélekről.
De hogyan lehetséges ez?- tette fel a kérdést Ken Wilber. Tudományos válasza, amit ma a lélektan mindenség elméletének is nevezhetünk, az
integrál pszichológia, helyre tette a látszólagos ellentmondásokat. Elmélete két fő motívum köré épül: a négy quadráns modell és a létra modell köré.
1.: A négy quadráns modell 
A lélektani paradigmák, az embert vizsgáló tudományok azért nem tudnak szót érteni egymással, mert más-más nézőpontból, más-más világot érzékelnek. Minden világ létjogosult, a tudományos tények, a tudományos eredmények ezt bizonyítják is. Ahelyett azonban, hogy a saját bizonyítékainkkal a kezünkben lenézve, elítélve nyilatkoznánk a többiek “igazságairól”, némi gunyoros legyintéssel, ahelyett lehetőségünk van azt mondani: ez az én nézőpontom igazsága, és nyitott vagyok elfogadni, hogy vannak más nézőpontok is. Modelljében négy markánsan elkülönülő nézőpontot különböztetett meg.
A quadránsok két polaritás pár mentén képezhetőek:
1) Van a külső, a kívülről megfigyelhető jegyek világa, és van a belső, szubjektíve megélhető élmények világa.
2) A másik polaritás pár pedig, hogy egyéni vagy kollektív minőségről van-e szó.
Ez alapján a következő észlelési/ paradigma alkotási világok tárulnak elénk:
I.: A bal-felső quadráns: az egyéni, szubjektív élmények világa
Ehhez a területhez tartoznak mindazon igazságok, amiket valaki átél. Én biztosan meg tudom mondani, hogy félek-e vagy örülök. Bár a külső szempontból néző is sejthet ebből valamit, de biztosat csak akkor tud, ha megkérdez engem. Engem pedig akkor ért jól, ha jól értelmezi, amit mondok, ha a bennem lévő élményhez van kulcsa. Ennek a területnek a vizsgálata pl. a humanisztikusok, vagy a hermeneutika tudományának a feladata. Az objektív szempontok ezt a területet rendszerint degradálják, tudománytalannak tartják. (bár ez – főként egy kellemes megélés során- valljuk be, vajmi kevéssé izgat minket.)
II.: A jobb felső quadráns: az egyéni, objektíven megfigyelhető dolgok világa
Kívülről megfigyelhető viselkedés, a molekulák, agyi ingerületátvivő anyagok objektív világa. Egy számmal és egy mértékegységgel leírható igazságok. A hagyományos gondolkodás az egyénről ezeknek a szempontoknak a segítségével tesz megállapításokat. Amelyek természetesen igazak a maguk érvényességi körén belül. Igaz, hogy egy veszteség esetén a neuronok bizonyos területeken kevesebb szerotonint tartalmaznak. Ez azonban nem vigasz a fájdalomra, amit érzek.
III.: Bal alsó quadráns: a kollektív, belső élmények világa
A kultúra, az emberek közössége által létrejött jelenségeknek is van egy belső, a közösség által megélt élménye. A tánc, a nyelv, az egyes népek mítosza mind-mind megvizsgálhatóak ebből a szubjektív szempontból. A barlangrajzok elemzői úgy vélték, a rajzok elősegítették a vadászat előtt a harci kedv fokozását, valamint az istenek jóindulatát.
IV.: Jobb alsó quadráns: a kollektív, objektíven megfigyelhető dolgok világa
Ez a szempont az iménti rajzok kapcsán a azok méretét, a festéshez használt anyagok milyenségét, a stílusjegyek elterjedtségét vizsgálja.
Wilber elmélete szerint mind a négy szempont igazságokat tartalmaz, egy dologról akkor kaphatjuk a legteljesebb képet, ha mindezen nézőpontokból megvizsgáljuk. Egy állítás akkor igaz, ha mind a négy quadráns szempontjából igazolható, értelmezhető. A problémát az jelenti, ha az egyik szempont fölül akarja írni, esetleg likvidálni akarja valamely másik nézet szempontjait.
Az integrál szemlélet tehát egyfelől azt jelenti, hogy képesek vagyunk a négy külön kvadráns információiból integrálni a valóságot, tisztelve, elfogadva annak többdimenziósságát.
2.: A létra modell
A Ken Wilber rendszerében a másik fontos mozzanat, hogy épp úgy, ahogyan azt a korábbi analitikus vizsgálatok, majd később Stern csecsemő megfigyelései is igazolták, a tudat folyamatos fejlődésen megy át az egyéni élet során, mintegy megismételve az emberiség tudatfejlődési állomásait. Ez azt jelenti, hogy attól függően, hogy a létra mely fejlődési fokán (és ráadásul melyik quadránsában) áll az egyén, annak megfelelő a világképe is. A transz élmények kialakulásához a lépcsőfok alsóbb állomásain sikeresen túl kell jutni. Ellenkező esetben a transz élmények torzult személyiséget és észlelési kört eredményeznek. Az egyén fejlődése során előbb azonosul az adott lépcsőfoknak megfelelő
világlátással, majd meghaladja azt, és harmadik lépésként továbblép és azonosul a következő lépcsőfok élményeivel. A korábban meghaladott lépcsőfokok a személyiség alap építőkövei lesznek. Enélkül a folyamatsor nélkül a magasabb tudatállapotok nem érhetőek el. Fontos tehát, hogy mind sajátmagunk, mind a klienseink esetében tiszteletbe tartsuk azt, hogy ki melyik lépcsőfokon áll, és fontos, hogy elősegítsük, hogymindenki a maga számára leghasznosabb beavatkozásokat kaphassa. A korai évek problematikája gyakorlott pszichoterápiás segítség mellett rendezhető. Egészséges, de élethelyzeti nehézségekkel küzdő kliensek számára a transztér továbblépési lehetőséget nyújthat.
Az integrál szemlélet másodsorban azt jelenti, hogy tudomással bírunk a lélek evolúciójáról.
A képzés során – tananyagként és a saját élmények részeként is – megismerjük a különböző szintek élményvilágát, megismerjük ezek megjelenési
mintázatait a családállítás folyamatában, és elősegítjük, hogy a klienseink az adott szintjüknek leginkább megfelelő támogatást kaphassák.
Kommentek